Ruandáról inkább a polgárháború, mint a kerékpársport ugrik be, de Tom Ritchey segítségével van esély a változásra.

 

A Ritchey névről a kerékpárosoknak elsőre a könnyű és drága kiegészítők jutnak eszébe, melyek nem mellékesen igen jól is néznek ki. Tavaly vásároltam az ebayről egy Fuji országútit, és a döntésben szerepet játszott az is, hogy Ritchey WCS karbon nyeregcső, Ritchey WCS stucni, kormány és nyereg volt hozzá. Sikeres, egyedi és öntörvényű üzletember és sportoló ez a Tom, mi köze van Ruandához?
  
Ritchey honlapját böngészve egy eldugott linken találjuk meg a titok nyitját. Project Rwanda, egy szenvedélyes túrázó 2005-ös afrikai túrájának hozománya, egy egész ország életére hatást gyakorolt. A kezdeményezés elsődleges célja, hogy a háborúskodás miatt szétrombolt ország minél hamarabb talpra állhasson, és persze, hogy a segítség kézzelfogható legyen, ne a hivatalnokok zsebét tömje. Hardcore bringás számára a kézzelfogható segítség a kávészállító kerékpár kifejlesztése és terjesztése lett, ami tökéletesen igazodik a helyiek igényéhez.

coffe bike

Ruanda, az afrikai Svájc komoly domborzattal rendelkezik, és a vidéki élet legfontosabb bevételi forrása a kávébab. A ruandai kávé különleges minőségű, nem csak szociális okok vezették az amerikaiakat, hogy kiemelten kezeljék az innen érkező alapanyagot, hanem a helyi klíma, vulkanikus talaj, és a családi gazdálkodás gondosságának köszönhető ízkombináció is. A kávétermesztés egyik kulcsmomentuma a termék eljuttatása a központokba, ami korábban akár 6-12 órát is igénybe vett, ami alatt a kávé minősége érezhetően és pénzben kifejezhetően romlott. Mivel a motorizált járművek megfizethetetlenül drágák lennének, a kerékpár lett az az eszköz, ami ezen segíthetett.

 

A Ruanda Projekt kerékpárjait speciálisan az itteni elvárásoknak tervezték, teherbírása kb. 200kg, ami 2 felnőtt, néhány gyerek, vagy nagyobb mennyiségű kávé szállítására elegendő. A kerékpárok 8 sebességesek, Kínában gyártják őket, a végső összeszerelés azonban a helyszínen zajlik. Az előállítási áruk 300 dollár, ami túl sok lenne egy helyi családnak, így megvásárlásukat több éves mikrokölcsönök segítik. Nagyjából ezt az összeget lehet viszonyítani egy Ritchey WCS karbon alkatrész árához… A kerékpárokból már 2000 darab használatban van, és a támogatóknak köszönhetően ez még tovább bővülhet.
 
 
  
A projekt nem áll meg ennyinél, létrehoztak egy versenycsapatot is, mely üzenetértékű lehet az ország lakossága felé, építve a nemzeti büszkeséget, és talán sok év múlva, ha anyagilag megengedhetik, talán ezt a sportot választják majd.
  
Bár Ruanda nagyon messze van tőlünk minden tekintetben, és kevesen lehetünk olyan hatással a világra, mint Tom Ritchey, érdemes egy pillanatra elgondolkodni azon, hogy vajon itthon hogyan lehetne hasonló programokkal segíteni a lemaradókon?