Miközben mindenki Contador, Evans, Basso, és természetesen a két Schleck akcióit lesi, nem kizárt, hogy meglepetésképpen, 1985 után újra egy francia versenyző gurul be sárgában Párizsba. Megtörténhet a csoda?

Voeckler by BETTINI

Thomas Voeckler egy ártatlannak tűnő szökés után vette át a sárga trikót, ez a legtöbb favoritnak megfelelt, hiszen így nem az ő csapatukat kell a folyamatos védekezéssel fárasztani, figyelhetnek egymásra. Sokan a Pireneusokban várták a nagy áttörést, de a kóstolgatásból egy valaki jött csak ki jól, és ez Voeckler. A rengeteg támadás ellenére megvédte előnyét, és valószínűleg még pár napig rajta marad a sárga trikó, az sem kizárt, hogy végig. Vezetését sokan meglepetésnek könyvelik el, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az idén már 10 versenyt nyert, és bár nem a legjobb a hegyekben, a kiegyenlített küzdelem fekszik neki. Persze ő maga 0% esélyt ad a végső sikernek, ami valahol persze érthető is. Az Alpok 12-14%-os emelkedőin Contador és a Schleck fivérek valószínűleg komolyabb támadásokat fognak indítani, míg Evans az időfutamon jelent fenyegetést, 2 perc előny nem annyira sok a síknak titulált, de egy amatőr versenyen szinte hegyesnek számító kb 55-60 perces időfutamon. Ugyanakkor az idén a Dauphine-n már mentek ugyanezen a szakaszon egymás ellen, és a különbség közöttük ennél kisebb volt.

Voeckler nem először viseli a sárga trikót, egyszer már 10 napig őrizte és végül 18-ik lett az akkor uralkodó Armstrong idejében, 2004-ben. Most valószínűleg a Top 10-be is befér, de nem kizárt a dobogó sem, ha a „nagyok” eltaktikázzák magukat. Ugyanakkor Thomas nagyon szerényen 0% esélyt ad magának, teljesen mellőzve az ilyenkor előforduló sztárallűröket. Pedig oka lenne a magabiztosságra, szerencsére a stílusa nem olyan. Talán ezért is imádja extrán a francia sajtó, és a közönség. A 18-ik szakaszok, a Col de Galibier-en minden kiderül. Virenque óta az első francia akinek drukkolok, hiába kedvelem az 5 nagy esélyest… 

Addig pedig egy Rihanna videó, ahol maga a mellesleg tehetséges előadónő is két kerékre száll. Nem egy Voeckler, de tőle nem is azt várjuk: